Elena Ferrante Nápolyi regények c. ciklusa manapság virágkorát éli, köszönhetően az HBO sikersorozatának, amely az első részt hivatott feldolgozni. A könyvek sem hazudtolják meg a sikert, hiszen számos kérdést vetnek fel barátság, család, anyaság, de társadalmi és politikai szinten is.

A regényciklus folyamán két barátnő életét követhetjük nyomon, egészen gyerekkoruktól kezdve idősebb asszony korukig, így az érzések széles tárháza tárul az olvasó elé. Már kezdetben felmerül a kérdés, hogy akkor ez most egy igaz barátságról szól? A szüntelen oda-vissza adok-kapok harcok, a versengés a figyelemért, a sikerért, a szerelemért, majd a gyerekekért leköti az ember figyelmét és egyben el is gondolkodtatja, hogyan is működik az élet. Mindeközben a történet történelmi, politikai hátterébe is nyerünk egy kis betekintést, bár ez sokszor homályos, főként olyanoknak, akik a 20. század végi Olaszország eseményeiben kevésbé jártasak.

A fókusz folyamatosan váltakozik a két főszereplő, Lila és Elena között, holott utóbbi szemszögéből látjuk a dolgokat, hiszen ő az író. Ezzel is szemlélteti a szerző a barátságuk jelentőségét és egyben emeli ki a két lány, majd asszony közötti különbségeket. A folyamatos harcok során hol közelebb kerülnek egymáshoz, hol távolabb, mind fizikai és érzelmi szinten. A történet során számos ellentétpár fedezhető fel. A legfőbb természetesen Lila és Elena, akikben lesarkítva a jó-rossz viszonyát láthatjuk meg. A későbbiekben megjelenik az anya-lánya, illetve gyerek-szülő ellentétpár is, ahogy megszületnek a gyerekek, akik szintén ellentmondanak a saját szüleiknek, ahogy korábban azt Elena és Lila is tette. A regény folyamán többször utalást tesz az író a köztudott északi és déli olasz ellentétekre. Elena folyamatos belső vívódása szintén nagy jelentőséggel bír, mivel egyszerre igyekszik megfelelni az anyai elvárásoknak és próbálja írói karrierjét egyengetni. Ennek eredményeképpen állandóan úgy érzi, hogy elhanyagolja hol az egyiket, hol a másikat. 

Vegyük szemügyre közelebbről egy kicsit a telep jelképét, hiszen ez is egy folyamatosan visszatérő motívum. Ennek jelentősége Elena életében az elszakadásból eredeztethető, hiszen ő folyamatosan elmegy, majd visszatér a gyökereihez. Számára a telepi életből való kiszabadulás a siker záloga, amit tulajdonképpen a többi szereplő is vall, azonban meglépni senki nem képes, ezért is néznek fel sokan Elenára. Lila ezzel ellentétben soha nem szakad ki a megszokott, gyerekkori közegéből, ahol tulajdonképpen folyamatosan csúszik lefelé a képzeletbeli létrán. A telep ezenkívül a kettejük kapcsolatában a függőséget is megtestesíti, hiszen Elena számára maga Lila a telep, akitől tulajdonképpen sohasem tud elszakadni, hiszen a távolság ellenére is folyamatosan visszatérnek hozzá a gondolatai.

Ahogy a történelem folyamán, úgy a regényben is folyamatosan felfedezhető a változás. A környezet változása mellett érzékelteti az író a társadalmi, illetve a család, mint egységben való gyökeres változásokat.

Összességében egy roppantul érdekes és tanulságos képet kapunk egy barátság mibenlétéről, két teljesen más sorsról, ami mégis lépten-nyomon összefonódik. Betekinthetünk Olaszország egyik legjelentősebb városának, Nápolynak a század végi atmoszférájába és nem utolsó sorban az ország hangulatába. 

Kötetek:
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Park Kiadó, 2016
341 oldal・keménytábla, védőborító・ISBN: 9789633552780

Elena Ferrante: Az új név története
Park Kiadó, 2017
489 oldal・keménytábla, védőborító・ISBN: 9789633553367

Elena Ferrante: Aki megszökik, és aki marad
Park Kiadó, 2018
419 oldal・keménytábla, védőborító・ISBN: 9789633553800

Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története
Park Kiadó, 2019
502 oldal・keménytábla, védőborító・ISBN: 9789633553817

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük