Úgy gondolom, hogy érdemes egy bejegyzést szánni annak a könyvsorozatnak, amelynek köszönhetően megszerettem az olvasást. Tisztában vagyok azzal, hogy sok kortársam hasonló cipőben jár, sőt még a mai gyerekeknél sem megy ritkaságszámba, hogy ezzel kezdik olvasási pályafutásukat. Igyekeztem kicsit mélyebbre ásni és megvizsgálni, hogy miért szippant be a varázslók világa.

És hát miről másról lenne szó, mint a híres Harry Potter sorozatról, amelynek szerzője J.K. Rowling. A történetet nyilván nem érdemes boncolgatni, ezért itt csak néhány alapvető információt osztanék meg róla érdekességként. Az összesen hét kötetből álló sorozat, ami szinte szó szerint regényről regényre haladva több és több oldalon át tartja fogva az olvasó képzeletét, először 1997-ben került a könyvesboltokba. Ezt követően minden évben, majd kétévente követhettük nyomon Harry és a társai kalandjait és felnőtté válását a varázsvilágban. Az én generációm szó szerint Harryvel nőtt fel és így talán ez lehet az első sarokköve annak, hogy miért is játszik olyan fontos szerepet az életünkben, hiszen rengeteg korú gyerek tud azonosulni a szereplőkkel.

A leginkább magával ragadó aspektusa a regényfolyamnak a dús fantáziavilága. Olyan részletesen kidolgozott, de mégis összefüggéseiben követhető világot teremtett meg az író, ami rögtön rabul ejt mindenkit. Legyen szó varázsigékről, helyekről, tárgyakról, varázslényekről, vagy a szereplőkről, egy mindenre kiterjedő, alaposan átgondolt történetetbe csöppenünk bele. És akkor most nézzük ezeket sorban.

A varázsigék tulajdonképpen a szerző által létrehozott fiktív szavak, amelyek segítségével mágikus dolgokat képesek végrehajtani a varázslók és boszorkányok. A legtöbb varázsige latin eredetű és megtalálunk közöttük rontásokat, átkokat, bűbájokat, ártásokat, átkokat, valamint az egyik csoportba sem tartozók a varázslatok. Képzeljük csak el, milyen csodás lenne, ha a való világban az ‘Alohomora’ szóra kinyílnának az ajtók, a ‘Hippokrax’-ra összeforrna a törött kezünk, a ‘Reparo’-ra pedig megjavulna a repedezett szemüvegünk. És ez még csak egy kis szelete a tortának. De persze vigyáznunk is kellene, hiszen olyan átkok érhetnének minket, amelyek örök nyomot hagynak. Ilyen például a ‘Crucio’, amire elviselhetetlen fájdalmat érez az ember, vagy az ‘Exmemoriam’, amely hatására elfelejt bizonyos dolgot. Ha már a varázsigékről van szó, ne feledkezzünk meg arról, hogy természetesen kell hozzájuk egy varázspálca is és ezzel egy bizonyos mozdulatot kell végrehajtani, miközben kiejtjük a szavakat. A későbbi részekben kiderül, hogy a varázsigéket nem kell feltétlenül kimondani, elég rájuk koncentrálni.

A varázsvilág helyeit misztikumok, legendák övezik, amelyek rögtön beindítják az olvasó fantáziáját. Gondoljunk csak a Roxfortra, amelynek minden egyes fala mágiával átitatott, vagy a varázslók bankjára, a Gringottsra, Harry szüleinek a házára, az Abszol útra, vagy a Tiltott rengetegre. Mindegyik egy-egy jelentős eseményhez köthető és kiváló leírásokon keresztül ismerhetjük meg őket. Személyes kedvencem a Mágiaügyi Minisztérium, mivel itt mindig jelentős dolgok derülnek ki a történet folyamán, illetve itt szembesül Harry a végzetével, ami kulcsfontosságú a törénet feloldása szempontjából.

harry-potter-konyvek

A mágikus tárgyakat tekintve már az első rész folyamán említésre méltó a bölcsek köve, amely amellett, hogy mindent arannyá változtat, amihez hozzáér, örök életet ígér a birtoklójának. Természetesen ekkora hatalom egy ember kezébe sem kerülhet, így megsemmisítik. Egy másik nagyon ötletes és irigylésre méltó tárgy Hermione időnyerője, aminek segítségével akár több helyen is lehetünk egyszerre. A halál ereklyéi, vagyis a Pálcák Ura, a Feltámadás Köve és a Láthatatlanság Köpenye tulajdonképpen egy újabb mese a történetben. A történetet végigkísérik ezek a tárgyak és Harrynek a végére e három tárgyat uralva sikerül legyőznie a legfőbb gonoszt. Minden tárgy közül számomra a horcruxok a legtitokzatosabbak és legfélelmetesebbek, mivel az ember lelkének egy darabját őrzik. Mint kiderül, ezek is végig bele vannak építve a történetbe és szintén jelentős szerepet játszanak a megoldásban.

A mágikus varázslények is mindig jelen vannak a történet során és sokszor találkozhatunk velük. Legyen szó “hagyományos” varázslényekről, mint a sárkányok, hatalmas pókok, óriás kígyók, sellők, vagy kentaurok, bizton megismerkedünk velük. Ami az igazi ráadás, hogy ezeken kívül vannak az író saját képzelete által kreált lények is, mint például a hipogriffek, amelyek sasfejű, lótestű különleges teremtmények, vagy a mumus, ami annak a dolognak/lénynek az alakját veszi fel, amitől az ember leginkább fél. Nem hiányozhatnak a történetből a házimanók sem, akik sajnos az emberek szolgáiként szinte láthatatlan munkát végeznek. Még számtalan lényt felsorolhatnék, de már csak egy van, ami mindennél félelmetesebb és egyedibb: a dementorok. Ők őrzik a varázslók börtönét, az Azkabant és mindenből és mindenkiből kiszívják az életerőt és a boldogságot. Nem mellesleg Harry ezektől fél a legjobban, amit jelképes dologként értékelhetünk.

Kiemelném a főszereplők jellemét, hiszen azonnal azonosulni tudunk akár a hős Harryvel, a mindig szerencsétlen legjobb barátjával Ronnal, vagy a folyton kotnyeles, de mindent tudó Hermionéval. Mindannyiukat hamar a szívünkbe zárjuk és szívesen követjük nyomon a kalandjaikat. Természetesen kiemelkedik közülük Harry, akivel rögtön szimpatizál az olvasó. Bátor, mindig tettrekész, kedves, nagylelkű és folyton áldozatkész.

Ha már a szereplőknél tartunk, muszáj a főgonoszt is külön kihangsúlyoznom. Voldemort, vagy más néven ‘Tudjukki’, vagy ‘Akit nem nevezünk nevén’ jelleme is remekül kimunkált. Felkelti az olvasó érdeklődését a története, a gyökerei, egyszóval kíváncsiak leszünk rá. Kifejezetten ellenszenves a karaktere, de mégis érdekes, ellentétekkel teli. Erre egy kiváló példa, hogy utálja a sárvérűeket, pedig maga is tulajdonképpen az. Érdekesség továbbá, hogy beszél a kígyók nyelvén (ahogy Harry is) és nemhiába szimpatizál ezekkel az állatokkal, hiszen a saját jelleme fedezhető fel benne. Követői, a Halálfalók szintén megosztó jellemek. Sokan kényszerűségből, félelemből szegődnek utána és csak a bátrak “kiváltsága” az, hogy az ellenségei lesznek.

A könyvben negatív karakterként megjelenő mellékszereplőket is, mint pl. Piton professzort valamilyen szinten megkedveljük. Nekem egyébként a kedvenc karakterem Sirius, aki leginkább azzal nyerte el a tetszésemet, hogy többféle, változó jellemvonásokkal ruházta fel az írónő és persze a lényeg, hogy végül egy kedves, gondoskodó, szeretreméltó és szeretetreéhes keresztapát ismerünk meg benne. Harry további iskolatársai is sokszor előremozdítják az eseményeket, pl. a hasonlóan árva sorsra jutott Neville, vagy a fura Luna.

A halál motívuma a könyv minden részében feldezhető és ez azért érdekes, mert ez egy nagyon emberi dolog. Minden embert érdekel valamilyen szinten a halál és próbálja elfogadni vagy legyőzni. Tulajdonképpen a gonosz Voldemort is azért küzd, hogy elnyerje az örök életet és ő uraljon mindent. Azonban olyan érzelmek hiányoznak belőle, amelyek létfontosságúak. Ezek közül a legfontosabb a szeretet, hiszen a szeretet csodákra képes és ez menti meg Harry életét babakorában, illetve a későbbiekben számtalan alkalommal. Ha egy legfőbb üzenetet kellene a könyvsorozatból leszűrni, akkor mindenképpen ezt említeném. A szeretet kulcsfontosságú és mindenre képes. Ezen kívül a barátság, mint erős kötelék is jelentős szerepet játszik végig a sztoriban. Harry Ron és Hermione nélkül, illetve a többi barátja hiányában nem lenne képes szeretni és ennek segítségével legyőzni a gonoszt és végül győzedelmeskedni.

Tehát a történet lényegében a jó és a rossz harca köré épül fel, amelyben természetesen az előbbi győzedelmeskedik. A végső ‘happy end’ pedig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hét részen keresztül végigizgult lapok után elégedettséggel tekintsünk vissza Harry számtalan kalandjára és megbizonyosodjunk arról, hogy a világ igenis egy jó hely.

Végezetül, a kérdésre, hogy miért szippant be a varázslók világa, azt mondom, hogy gyerekeknek és felnőttenek egyaránt hitet ad arra, hogy léteznek csodák a Földön. Van igaz barátság és szeretet és mindezt olyan köntösben tálalja nekünk J.K. Rowling, amely akár életünk végéig elkísérhet minket, ha kitartóak vagyunk és megőrizzük a hitünket.

harry-potter-doboz
 

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük