Philippa Gregory neve a legtöbbünk számára A másik Boleyn lány című regényéből lehet ismerős, melyért 2002-ben Az Év Romantikus Regénye Díjat is elnyerte. Én sajnos ezt a művét nem olvastam, helyette a filmadaptációt láttam már nagyon régen, azonban egy kis “tévedés” miatt A füvesasszony című legújabb regényét megrendeltem. És mi volt ez a kis tévedés? Tinédzserkorom kedvenc írónője Victoria Holt volt, aki hasonló történelmi-romantikus regényeket írt és egyszerűen imádtam ezeket a történeteket. Victoria Holtnak azonban voltak álnéven írt regényei is és volt egy hasonló, mint Philippa Gregory-é. Így abban a hiszemben vártam izgatottam a könyv megérkezését, hogy ez a kedvenc írónőmtől származik. Persze viszonylag hamar realizálódott bennem, hogy ez a könyv valaki más alkotása, holott egyébként a kettejük stílusa nagyon is közel áll egymáshoz, de egyáltalán nem bántam meg, hogy véletlenül elém került ez a könyv.

Tehát belekezdtem ebbe a viszonylag vaskos, 556 oldalas történetbe és csak ámultam, faltam a sorokat, álmodoztam és bámultam. Mindig is azért szerettem a történelmi-romantikus regényeket, mert amellett, hogy egy izgalmas, elérhetetlennek látszó szerelmet mutatnak be, az adott kor is megelevenedik előttünk, tehát kellemeset a hasznossal érzéssel tölt el. És állíthatom, hogy rengeteg információhoz jutottam így az angol és a francia történelmet illetően. Ez A füvesasszony esetében sem volt másképp, ami a 17. század közepén, Anglia egy eldugott szegletében játszódik.

Elsősorban egy Sussex-beli kis szigeten, a Sealsea-szigeten élő szegény, bába és gyógyfüves asszony történetét ismerhetjük meg és mindezek mellett az adott kor, vagyis az I. Károly által feldúlt, polgárháborús állapotban lévő Anglia atmoszféráját. A történet kezdetén megismerkedünk az előbb említett Alinorral, akinek a férje hónapok óta eltűnt és Szentiván-éjkor azért vár a templom előtt, hogy megtudja, vajon él-e még. Erre jön azonban egy különleges idegen, aki a királypártiak mellett áll és neki segít az asszony. Szerelem szövődik kettejük között, reménytelen szerelem, hiszen a férfi pap, aki a hivatásának és a királynak esküdött fel. Az ő megpróbáltatásaikról szól ez a könyv.

Bámulatos, ahogy ennek a több szempontól “halálra ítélt” szerelemnek a tanúi lehetünk. Halálra ítélt, mert hatalmas a társadalmi különbség a nő és a férfi között, nem beszélve a távolságról és erre még ráadás a korbeli különbség. Már a szerelem kibontakozása is olyan hihetetlen, ahogy a jómódú James, aki sokszor rácsodálkozik az Alinort körülvevő szegénységre, hogyan szeret bele az asszonyba. Jobban belegondolva, tulajdonképpen túllát a szitán, hiszen meglátja az asszonyban a külső szépség mellett a belső szépséget is, a született intelligenciát. Sokáig elhisszük, hogy be tud teljesedni ez a szerelem, pláne, hogy Alinor állapotos lesz. Hiszen egy romantikus regénynek mi más lehetne a vége? Ehhez képest igazi meglepetéseket tartogat a befejezés. Teljesen ámulatba estem, totál lesokkolódtam.

Alinor karakterét megvizsgálva kirajzolódik előttünk a szegény, korabeli nők példájának egyike, aki mindig csak a férfiaktól függ és nem lehet saját akarata. Egy füvesasszony és bába, akit sokan boszorkánynak hisznek, aminek semmi alapja nincsen, csupán a helybeliek babonája. A nő végig tagadja, jobban mondva figyelmen kívül hagyja és bizonyítja az ellenkezőjét. És itt is olyan érdekes, hogy a kezdeti gyanút követően, hogy úgysem fogják őt megvádolni boszorkánysággal, hiszünk ebben, majd mégis megtörténik. Tehát Alinor nagyon szegény, a révész nővére, illetve egy halász felesége. Így is azonosítják be sokan, ami határozottan jelképezi azt, hogy egy férfi nélkül a nő nem boldogulhat. Nem mellesleg a férje eltűnik – mint utóbb kiderül ő is a babonások közé tartozik, akik félnek a “boszorkányoktól” – és nélküle még nehezebben boldogul.

James, mint pap egy titokzatos, királypárti figuraként lép a színre. Ő lesz a helyi földesúr, Sir William fiának a házi tanítója. Persze nem emiatt kerül ide elsősorban, hanem azért, mert olyan vállalkozásra készül, ami megfordíthatja az angolok sorsát. Már évek óta polgárháború dúl a királypártiak és a parlamentaristák között. A királyné a francia udvarban vendégeskedik, a király pedig őrizet alatt áll. Már a nemzet összes polgárát, szegényeket és gazdagokat egyaránt elért a hatása ennek a feszültséggel teli időszaknak és már mindenki csak a végét várja. Érdekesség, hogy olyan “kis” emberek is részt akarnak venni ebben, mint Alinor révész bátyja, Ned. Tehát James-nek végre kell hajtania a feladatát, amivel sajnos kudarcot vall és mindeközben megszegi az esküjét is, mivel beleszeret a nőbe.

Aki még jelentős szerepet játszik a történetben, az Alinor gyerekei közül Alys, akin szintén ugyanazokat a vonásokat fedezhetjük fel, mint az édesanyján. Nőként és szegénynek születve még nehezebben tud csak boldogulni a világban, azonban a szépségének és a talpraesettségnek köszönhetően mégis sikerül neki. Ráadásul a szerelem helyett az erkölcsöt választja és kitart amellett, aki végig kiáll mellette és még képes hazudni is érte, hogy megvédje, vagyis az édesanyja mellett.

Összességében egy nagyon izgalmas és tanulságos történetet olvashatunk A füvesasszony című regény során, amelyben megismerhetjük egy kicsit az 1648-as évi angliai politikai viszonyokat, valamint betekintést nyerhetünk egy szegény, ámde mégis intelligens és kitartó asszony életébe és megpróbáltatásaiba. Ajánlom mindenkinek, aki vágyik egy komolyabb, elgondolkodtató történetre.

Részletek:
Philippa Gregory: A füvesasszony
Libri Könyvkiadó
553 oldal・karton・ISBN: 9789634336815

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük